A Doktori Iskola témacsoportjai

1. Kertészeti biológia

• kertészeti botanika, növényszervezettan, taxonómia, növényföldrajz, -társulástan és -ökológia;
• vadon termő gombák: élettan, citológia, morfológia, taxonómia, ökológia és társulástan;
• kertészeti növények élettana és stresszfiziológiája; gazda-parazita/szimbionta kölcsönhatás fiziológiája;
• a szövettenyésztés és mikroszaporítás élettana;
• az élettani folyamatok molekuláris alapjai – alkalmazott rendszerbiológia;
• klasszikus és molekuláris genetika és növénynemesítés – génkifejeződés vizsgálata;
• populációgenetikai kutatások, molekuláris markerek alkalmazhatósága a növénynemesítésben.

2. Dísznövények és dendrológia

• in-vitro szaporítás az új dísznövénykultúrákban;
• dísznövények makroszaporítási eljárásai, juvenilitás, szövettani és kémiai vizsgálatok;
• faiskolai technológiák fejlesztése;
• dísznövények víz- és tápanyagforgalmának vizsgálata;
• génrezerváció, szelekció, dísznövény- és alanynemesítés;
• növényalkalmazás, stressztűrés, introdukció;
• zöldtetők és homlokzatok, belső terek és balkonok növényei: élettan, technológia.

3. Gyógy- és aromanövények

• hatóanyag-képződés, felhalmozódás, kemotaxonómia;
• ökológiai és produkcióbiológiai kérdések;
• génrezerváció, termesztésbe vonás;
• genetikai alapok, nemesítés;
• termesztéstechnológia fejlesztése, termék-előállítás modellezése;
• gyógy- és alternatív növények szerepe az ökológiai gazdálkodásban.

4. Gyümölcstermő növények

• biológiai alapok: fajtaérték-kutatás, virágzás- és termékenyülésbiológia, fajtatársítás;
• génrezerváció, pomológiai és genetikai értékelés, génforrás feltárás;
• rezisztencianemesítés és az azt segítő molekuláris markerek kutatása;
• gyümölcsök egészségvédő beltartalmi értékeinek feltárása;
• szaporítás-élettani kutatások a gyümölcsfaiskolában;
• gyümölcsfajok és fajtáik környezeti alkalmazkodó képességének és vízforgalmának vizsgálata;
• művelési rendszerek, környezettudatos termesztési és posztharveszt technológiák, gép- és eszközrendszerek fejlesztése.

5. Szőlészet és borászat

• biológiai alapok, fajtaérték-kutatás és nemesítés;
• a termés mennyiségi-minőségi mutatóinak kapcsolatrendszere;
• időjárási-éghajlati feltételrendszer, az évjárat és a termőhely szerepe a minőségi borszőlőtermesztésben;
• lombfelület és termésszabályozás és élettani vonatkozásaik;
• a szőlő termőhelyi kataszterének kezelése, fejlesztése;
• talaj-, növény- és boranalízis;
• borászati kémia, mikrobiológia és technológiafejlesztés.

6. Zöldségnövények és termeszthető gomba

• földkeverékek, mesterséges talajok és közegek, tápanyagigény és trágyázás, vízháztartás, szabályozás;a tápanyagellátás és a termésminőség összefüggése;
• gombatermesztési technológiák fejlesztése, egzotikus gombafajok termesztésbe vonása;
• hungarikum értékű zöldségfajok termesztéstechnológiájának fejlesztése (különösen: hajtatott paprika);
• növényházak klimatizálása, a zöldségtermesztés gép- és eszközrendszerének fejlesztése;
• az ökológiai gazdálkodás technológiai és tudományos kérdései a zöldségtermesztésben;
• objektív termésminőség meghatározási módszerek kidolgozása.

7. Kertészeti növényvédelem

• bakteriális, vírusos, fitoplazmás és gombás megbetegedések, fertőzések kóroktana;
• általános és lokális védekezési mechanizmusok;
• integrált növényvédelmi módszerek; előrejelzési módszerek automatizálása
• fitofág és zoofág rovarok populációdinamikája;
• kertészeti kultúrák és környezetük kölcsönhatásainak entomológiai vonatkozásai.